2009/11/03 David Turner, Írta Ulis

Eine schicksalhafte Begegnung im Eis ewigen.

Die Schneewehe ist Nanook, dem alten eszkimó, gleich verdächtig vorgekommen. Doch er ist így vertieft ins Gespräch mit seinem Enkel Anquiko, mit einem zehnjährigen Jungen blitzgescheiten Augen. Anquiko ist begeisterter Hobbyfotograf und seinen darf Großvater 1 diesem 31. Dezember zum ersten Mal auf der Jagd begleiten.

Ausgerechnet heute ist Nanook, dem erfahrenem Jäger, Diese gefährliche Unachtsamkeit unterlaufen. Der Schneehaufen explodiert nachgerade: Sie haben einen schlafenden Eisbären geweckt. A Sekundenbruchteilen bricht das Chaos aus. Der Hundeschlitten stürzt um, auf und Schnee wirbelt nimmt die Sicht. Mit einer Hand greift Nanook instinktiv das Gewehr. Mit der Anderen tastet er nach Anquiko. Doch da ist niemand. "Aquiko!" Ruft der Großvater. Und Dann sieht er den Jungen. Am Boden kauernd, ungläubig staunend und nur einen Prankenhieb vom Eisbären entfernt. Und der Holt gerade zum tödlichen Schlag aus.

A diesem Augenblick scheint Die Zeit zu még stehen. Tausend Gedanken gehen Nanook durch den Kopf: Wie schön das Sonnenlicht auf dem Schnee glitzert, wie sehr ööö seinen Enkel liebt, Dass ein zu Schuss riskant Ware und volt kerítőhálós Großmutter IHN vor Vielen Jahrzehnten über der Geheimnisse meghalni Arktis gelehrt kalapot. Dann und zu beginnt Nanook reden. Er spricht leise und in der alten eindringlich Eskimosprache kerítőhálós Vorväter. Er bietet dem einen Bären Handel 1. Und der Bär scheint zuzuhören. Die beiden Jäger - Bär und Mann - blicken sich die Augen TIEF ben. Und endlich, Ganz langsam, senkt die der Bär Pranke, wendet sich ab und auf den trottet gemächlich Horizont zu.

Großvater Enkel und nach schweigend schauen IHM - bis kerítőhálós Silhouette ist verschwunden. Und das macht Anquiko Foto kerítőhálóval Lebens. Und Dann fragt er seinen Großvater volt er dem Bär habe gesagt. "Ich habe mein IHM Jagdrevier versprochen, WENN er dich verschont - ich nie wieder werde jagen." Und leise, kaum hörbar, fügt ööö hinzu: "Mögen Diese Jagdgründe IHN und die immer Seinen satt Machen."

Später schenkt Anquiko seinem Großvater einen Abzug kerítőhálóval Eisbärenfotos. Von Zeit zu Zeit kommen Jäger und zu Fragen Besuch den alten Nanook nach kerítőhálós größten Trophäe. Dann zeigt er ihnen Stolz das Foto vom Eisbären, den er nie erlegt kalapot.

David Turner von
A vadászok és a paktumot az élet

A találkozó faitful az örök jég

Az valahogy furcsán nézett snowbank a Nanook, a régi eszkimó és tapasztalt vadász. De olyan mély volt, részt vett beszél Anquiko unokája, egy 10 éves fiú a villámgyors szeme. Anquiko egy elkötelezett amatőr fotós és engedélyezett kísérő nagyapja ebben a 31rd December első alkalommal megy a vadászat.

Ma minden nap ezt a figyelmetlenség is történt, hogy a tapasztalt vadász Nanook. A snowheap hirtelen robbant: ők ébredt fel egy alvó jegesmedve. Másodpercen belül szét van egy kitörést a káosz. A kutya szánkó topples fölött, hó felrobbantották, és azon a látvány. Egyik kezével a markolat Nanook ösztönösen a puskáját. A másik az ő gropes Anquiko. De senki sem. "Anquiko!" A granfather hívja. És nem látja a fiút. Bújik a földön, hitetlenkedve nézett, és csak egy mancs ellop-re a jegesmedve. És a jegesmedve csak készen állt egy halálos csapás. Ebben a pillanatban én tudnál mintha megállt az idő.

Ezer gondolat villant keresztül Nanooks szem előtt : milyen szép a szikrázó napfény a havon, mennyire szereti az unokája, egy lövés lenne túl veszélyes, és mi az ő nagymamája azt mondta neki, sok évtizeddel ezelőtt a titkait az Északi-sark. És mint Nanook elkezd beszélni. Beszél az alacsony és pontosan a régi eszkimó nyelv az ő anchestors. Felajánlotta, hogy egy alku a medve. És úgy tűnik, hogy a medve hallgatni. Mindkét vadász - medve és az ember - nézett egyenesen egymás szemébe. És mint, végül lassan a medve mancsát csökkenti, megfordul, és óvatosan trots a horizonton.

Nagyapa és unokája néznek utána csendben -, amíg az ő sziluettje is elment. És Anquiko teszi a képet az ő él. Mint azt kérdezi, amit a nagyapja mondott a medve. "Megígértem neki a vadászterületet, amikor elhagyja egyedül - soha nem megy el vadászni újra." És csendesen, nehezen hallható, hozzáteszi: "Legyen ez a vadászterületek mindig elegendő élelmet adni neki és ő."

Később Anquiko bemutatja egy példányt a jegesmedve kép nagyapja. Időről időre jönnek vadász egy látogatást, és kérje az ő Nanook legnagyobb trófeát. Mint ő büszkén bemutatja őket a kép a jegesmedve soha nem hozta le.

David Turner

Jahr 2001 Nr.52

Fordítás angolra Brit